Sáfrányos édeskömény diós paszternák pürével

Közzétéve:

Évek óta vallom és tapasztalom, hogy amikor éhesek vagyunk nem mennyiségre, hanem ízekre vágyunk. Ha ízekkel lakunk jól és nem feltétlen az indokolatlanul nagy mennyiségekkel, azzal látványosan jót teszünk a testünkkel és kíméljük vele a szervezetünket. Igen, tudom…van az a nap, amikor a szinte egyben lenyelt óriás pizza után még eltüntetsz néhány sütit is - nekem is van ilyen hangulatom és étvágyam néha - de fontos, hogy az esetek 80-90 %-ában vond meg magadtól a felesleges mennyiségeket és az élményt a minőségi ízekben keresd!

Ma az édes ízekre esett a választásom, holott az édességeket egyáltalán nem kedvelem, kiskoromban sem voltam oda értük. A stabil öt spireats lájkolóból lehet, hogy most négyet elvesztettem, de valóban ez van, sosem kívánok semmit, ami édes. Kivételt képez a cukor fóbiám alól az a zöldség vagy gyümölcs, ami önmagában édes, hozzáadott cukor nélkül. Így pl. imádom a málnát, a dinnyét, a céklát, az édesburgonyát, a sütőtököt, a paszternákot, vagy akár az édesköményt. 

Ma nem a „mindent felzabálok ősnő” nap van, amúgy sem lehet semmi bűnbeesés, úgyhogy az „édesség” iránti vágyam ma manifesztálódik egy kis sáfrányos édesköményben* diós paszternákpürével.*

*paszternák: A római kor óta itt él velünk. Voltak jó korszakai, de annyira mégsem lett olyan népszerű, mint a krumpli, holott felhasználásának ezer arca van és alacsony kalóriatartalma révén kevésbé tartozik a „súlyos testi kísértések” körébe. (Köszönhetően a rost- és káliumtartalmának) Régen sütemények édesítésére is használták, még lekvárt is főztek belőle, de lehet sütni, grillezni, pürésíteni, sőt chips helyett is kiváló. Ha semmilyen más leveszöldséged sincs, csak paszternákod, az olyan, mint egy jolly joker, helyettesíti a répát, a zellert és a petrezselymet is. Van benne B1, B2, B3, C-vitamin, cink, vas és folsav is. Mindemellett még afrodiziákum is, tehát akinek bejön, ott lehet, hogy egész éjjel fogyaszt  ;-)

*édeskömény: Másik nevén ánizskapor. Annyira nem nagy szám az élettani hatásait tekintve, de ásványi sók, C-vitamin és karotin azért van benne, és kalória ügyileg a barátunk valamint színesíti a konyhaművészeted. A belőle készült tea édeskés és gyógyhatású, segíti az emésztést és a pociban eliminálja a lenyeltem egy lufit hatást. Csinálhatsz belőle levest, mártást, párolhatod, sütheted és minél jobban hőkezeled, annál kevésbé lesz vad, ánizsos íze, ami amúgy jól áll neki. Én serpenyőben pirítottam, majd sütőben picit rásütöttem és sáfrányos* fűszerezéssel adtam neki különlegesebb „hangvételt”.

*sáfrány: Ez a fűszer a példa arra a fenti gondolatomra, hogy pusztán egy íztől is el tudunk telítődni jó értelemben anélkül, hogy elnehezülnénk. A sáfrány számomra épp ilyen. Amibe sáfrány kerül, abba mást nem is nagyon teszek, hagyom érvényesülni kivételes aromáját, hagyom, hogy végezze gyógyító feladatait. Kiváló antioxidáns, megelőzi a szembetegségeket, védi az agyat és az ereket is és oldja a stresszt. A jónak ára van, így az egyik legdrágább fűszer a világon. Ez azért is van így, mert kb. 80.000 virág kell ahhoz, hogy fél kiló fűszerünk legyen. A sáfrány tehát nem egy mindennapos só-bors-kömény kategória, vele úgy is kell bánni, ahogy megérdemli. Én leginkább zöldségekhez, risotto-hoz, öntetekhez és tésztákhoz szoktam használni.

Az étel, ahogy én készítettem:

Hozzávalók:

• 2 db kisebb édeskömény
• 1 db paszternák
• 2 dl növényi tej
• 2 ek növényi „vaj” (Naturale mindenentes növényi készítmény)
• egy csipet sáfrány
• pár szem dió
• 2 ek sörélesztőpehely
• néhány szál snidling
• só, bors, szerecsendió

Az édesköményeket hosszában vágtam el úgy, hogy a serpenyőben a legnagyobb felületen érintkezzenek a wokkal. A végéről azokat a pici zöld levélkéket félretettem a díszítéshez. Hevítettem egy kis „vajat”, abban sütöttem mindkét oldalát pirultra. A jénait is kikentem a „vajjal”, só és kis rózsabors került rá, majd belehelyeztem az édesköményeket. A dresszing: A sáfrányból 8-10 kis szálat – fontos, hogy valódi sáfrányt vegyél, ne szeklicét! – beletettem kb. egy evőkanálnyi meleg vízbe, vártam picit, hogy kioldódjanak az aromák, és előbújjon a narancsos szín. Egy tálban a maradék „vajat” felolvasztottam, belekevertem két ek. sörélesztőpelyhet és beleöntöttem a sáfrányos folyadékot, majd leöntöttem vele az édesköményeket.

A paszternákot kis szeletekre vágtam, és lassú tűzön megfőztem úgy, hogy a fele növényi tej volt, fele sós víz. Őrölt fűszerkömény, só, bors, szerecsendió került még bele, mielőtt turmixoltam, egy pár szál friss, cserepes snidling, és pár szem dió. A diót megpirítottam, így került a turmixba és a végén a tálaláshoz is pirult diót használtam, picit megsóztam, de nem kell zsiradék, amikor pirítod.

A díszítés: petrezselyem (a paszternák levele nem ehető), dió, az édeskömény kis zöld levélkéi. :-)

Jó kalandozást! :-)